Metanol a jv energiaforrsa
Hamarosan j energiaforrsokra lesz szksgnk, lehetleg olyanokra, amelyek belthat idn bell nem merlnek ki, s nem slyosbtjk a meglv krnyezeti problmkat. Az optimlis megolds az lenne, ha a meglv infrastruktrk - pldul a bels gs motorok s az zemanyagtlt llomsok - is hasznlatban maradhatnnak, ez ugyanis olcsbb tenn az tllst - fogalmazza meg az energiarendszer-vlts sarokpontjait Olh Gyrgy. A Nobel-djas kmikus szerint ezeknek a paramtereknek leginkbb az  rszvtelvel kifejlesztett mdszer, a metanolalap energiatermels felelne meg.
A metanol - mint jelenleg a kolaj - nemcsak energiaforrs, hanem ltalnos alapanyag lehet: gyrthatnak belle etilnt, propilnt, olefineket (brmit, amit jelenleg a kolajbl). Elnye mg, hogy a benzinnel gond nlkl elegythet, s a keverk a hagyomnyos benzinmotorokban is hasznlhat. Ezrt az Olh Gyrgy ltal javasolt zemanyag gretesebbnek tnik a sokat sztrolt msik "tiszta" energiaforrsnl, a hidrognnl is.
Olh Gyrgy azonban arra is rjtt, hogy az zemanyagcellkban a kockzatos hidrogn helyett a biztonsgos metanol is hasznlhat. Pillanatnyilag ez a felfedezs tnik igazn nagy dobsnak: mris megjelentek - fknt az elektronikai iparban - a metanolos zemanyagcellk, amelyek a drga, krnyezetszennyez s kis kapacits akkumultorokat kivltva, olcs zldenergival ltjk el a mobiltelefonokat s szmtgpeket.
